Harmadik Fejezet: Bulimeghívás

  Egyik szünetben padokon üldögélve beszélgettünk a lányokkal. És mi volt a téma? Zane Blackwood. Őszintén elegem van a srácból, utálom hogy egyfolytában ő a téma, róla beszélgetek mindenkivel, de ami a legrosszabb, hogy meglehetősen sokat gondolok rá. Olyan nehéz nem rá gondolni. 

- Láttátok az új motorját? Annyira elmennék vele motorozni, felpattannék mögé, és átkarolnám a derekát... - álmodozik Norah.

- Noraah! - böktem oldalba olyan "ébredj már fel" stílusban. 

- Oké-oké, de akkor is szépek a szemei - erősködött.

- Tesi lesz! Indulnunk kéne, hogy legyen időnk átöltözni - jelentette ki Chloe.

  Az öltözőben már más volt a téma: Thora új szomszéda. Állítólag egy évvel kisebb nálunk de nagyon "cuki" és mindig áthallatszik Thoráék házába a srác zenélése - ugyanis gitározik. Thora azt mesélte a fiút Alexnek hívják, és egyszer átjött hozzájuk, mikor beköltöztek, hogy bemutatkozzon. Thora elkönyvelte ezért udvariasnak, mert nem mindenki szokta ezt csinálni ha új környékre költözik.

  Tesi órán nem egyedül a mi osztályunk tesizett a tornateremben, hanem sajnos a 12/a is. Zane Blackwood osztálya. Keddenként mindig ez van, sajnos. Bár, eddig nem volt ekkora probléma, Zane észre se vett engem, nyugodtan futkározhattam a tanár utasításai szerint. De azért még mindig fent áll az esély hogy nem vesz észre... Hátha...

  Hat kör futás után megállt az osztály, és kifújta magát. Én nem futottam hat kört, csak ötöt, mert az utolsó körnél "véletlenül" kikötöződött a cipőfűzőm, és be kellett kötnöm. Ahogy összekötöztem a cipőfűzőmet, Zane Blackwood kosárlabdázás közben megállt mellettem, és valami olyasmit mondott, hogy "Ne lazsálj, kislány!". Mérgesen néztem fel rá, és morogtam valami "kussolj" félét. Tudom, rémes, hogy milyen kedves tudok lenni. Utána csatlakoztam az osztályhoz, és további hat kört kellett futni. Kirohantam a belemet is, komolyan, egyszerűen leszakadt a lábam. Mert ezek a körök nem voltak túl kicsik, meg utálok futni.
  Tesi után a lányöltözőben miközben öltöztünk, egyszer csak benyitott Zane Blackwood. Mindenki felsikított, csapkodott, és üvöltözött hogy menjen ki azonnal. Én épp a gatyámat húztam fel, vagyis kezdtem el felhúzni.
- Húha, Abbey Green, jól áll a francia bugyi - kacsintott rám.
 Én erre idegesen húzkodtam fel a nadrágom.
- Ez egy lány öltöző, megértem hogy lánynak érzed magad, de azért nem látunk itt szívesen - mondtam mérgesen, miután sikerült felhúznom a nadrágot - Szóval, hess vissza a fiúöltöződbe, vagy bizonyítsd be hogy lány vagy - folytattam, és a többi lány az öltözőben elkezdett nevetni.
  Zane Blackwood arca skarlátvörös lett.
- Oké, akkor megyek. Elnézést hölgyeim, nem akartalak megzavarni. Abbey, cica, veled még később dumálok. Te pedig Lorah vagy, ugye? - kérdezte Norah-tól.
- Norah - javította ki mosolyogva.
- Tök mindegy, na én léptem, csá Abbey - köszönt el tőlem.
  Norah arcáról lehervadt a mosoly. Rájött, hogy Zane-t csak addig érdekelte ő, amíg nem tudta meg a nevem.
- Bunkó, többen is vagyunk, ne csak tőlem köszönj el, és jegyezd meg, az ő neve Norah - kiáltottam Zane után.
- Oké, nyugi, te tüzes vadmacska, aranyos ahogy véded a többieket. Ez tetszik. Na csá Abbey - lépett le Zane sietősen, ravasz mosollyal az arcán. Hogy lehet, hogy külsőleg ennyire eszméletlen vonzó, és a belül a velejéig romlott? Mert ettől a mosolytól egyenesen elolvadtam, és elfelejtettem jól pofán csapni, mert így viselkedik.
  Ahogy kiment az öltözőből Frida azonnal odajött hozzám.
- Tehát nem kamuztál. Zane tényleg beszélt veled. De te akkor is egy senki vagy, csak arra kellesz neki hogy egy hétre az övé legyél aztán eldob majd, mint egy elhasznált rágógumit - mondta.
- Hallgass már Frida, nem látod, hogy senki sem kíváncsi rád? Nem véletlenül nekem köszönt Zane, és nem neked! Te senkit nem érdekelsz, te még egy hétre se kellesz neki! - csattantam fel hirtelen.
- Te aljas ribanc - sziszegte.
- Csak utánad - mondtam, és sarkon fordultam.
  Mi ütött belém? Megalázom az osztálytársam? Eddig nem ez volt az én stílusom, ez a feladat Fridáé volt. Bocsánatot kéne kérjek - gondolkoztam az osztályterem felé haladva.
- Jól lealáztad Abbey, pacsit - nyújtotta a kezét Chloe.
- Nem is tudom... Nem voltam szemét ribi?
- Hát.. Néha annak is kell lenni, legalább jól helyre pofoztad kicsit - vonogatta a vállát, és leengedte a kezét látván, hogy nem csaptam bele a tenyerébe.
  Nagyot sóhajtottam, és ahogy beértünk a termünkbe, a futástól fáradtan huppantam le a székre. Aztán észbe kaptam, hogy matek házit kéne másoljak valakiről, mert nincs készen. Sajnos, nem volt időm lemásolni, de a tanár nem is szidott le rendesen, mert én elég jó tanuló vagyok, és ezért minden tanár elnéző velem. Kivétel a kémia tanár. Jaj, a kémia a gyengém, plusz még a tanár is pikkel rám... Abból nem vagyok túl jó.
   Az órák után az ebédlőben ebédeltem Frida legjobb barátnőjével, egy bés Zoe nevezetű lánnyal. Állítólag pont ma vesztek össze, kitudja talán már csak volt legjobb barátnők, de nem hiszem. Ők egyfolytában hajba kapnak, aztán rá egy napra egymás kezét átkarolva vonulnak a folyosón. Zoe kiöntötte nekem a lelkét, csak úgy áradt belőle a szó. Elmesélte, hogy az első fiújával azért szakítottak, mert Frida és a fiú csókolóztak. Állítólag most egy hete Zoe és a fiú újra összejöttek, fél év után, és Frida megint bekavart. Hát igen, ezek szerint megérdemelte a beszólásom. Zoenak elmeséltem az öltözős incidens, és elkezdett dicsérgetni, hogy jól tettem. Aztán meg Zane Blackwood-ról kérdezgetett. Nem értem, miért mindig rá lyukadunk ki.
  Ahogy szóba jött Zane, abban a pillanatban felbukkant az ebédlőben. Csodás. Felém tartott. Még csodásabb.
- Helló Abbey, látod, mindig összefutunk. Ez nem a véletlenek összejátszása szerintem. De látom, eleged van belőlem, úgyhogy...- kezdte el, de közbevágtam.
- Jól látod, úgyhogy most már mehetnél is...
- Szóval szombaton lenne egy buli, nálunk, a számom és a címem ezen a papíron van. Hozhatod a barátaidat, Lorah-t meg azt a kék szeműt is - mondta, és Zoera tévedt a tekintete - és őt is. Hogy hívnak, kedves?
- Zoe - vörösödött el fülig a festett vörös hajú lány.
- Csini vagy - vonogatta Zane a szemöldökét, majd rám nézett - remélem jössz. Jó buli lesz, piával, zenével, nagy arcokkal.
- Hát ez remekül hangzik - mondtam ironikusan, de Zane nem vette észre az iróniát, és odaadta a kis papírfecnit.
- Az is lesz, na én léptem, csá - köszönt el.
  Zoe teljesen fellelkesedett.
- Juuj de jó, meg vagyunk hívva egy végzős buliba!
- Szerintem én nem megyek, nem az én stílusom az ilyen. Hulla részeg kamaszok, izzadtan egymáshoz dörgölőznek borzalmas zenére, alkoholtól bűzölögve.
- Ne legyél már ennyire anti-szoc! - állt fel az asztaltól Zoe, és visszavitte a tálcáját.
 Hazafelé egyedül üldögéltem a buszon, és a bulin kattogott az agyam. Ha elmegyek, nem érezném jól magam valószínűleg. Bár még nem voltam végzős buliban, kitudja, lehet hogy jó. Ha nem megyek, akkor anti-szociálisnak könyvelnek el, de az nem zavar különösebben. Vannak barátaim, meg vagyok én a részeges bulik nélkül is. De lehet hogy nagyon jól érezném magam... Ááá, nem tudom. Szombatig csak sikerül eldöntenem...